EU-csúcs: csak Orbán Viktor mondott nemet az ukrán katonai támogatásra

A csúcstalálkozó előtt a magyar miniszterelnök Párizsban járt, ahol a francia elnök fogadta. Orbán Viktor a találkozó után úgy fogalmazott: a francia-magyar kapcsolatok jó állapotban vannak. Ma egy kiemelkedően szoros együttműködésünk van Franciaországgal.

Mandfred Weber a Politico tudósítása szerint ismét hangosan beleszállt a magyar kormányfőbe, mikor a csúcsra érkezésekor úgy fogalmazott újságíróknak, hogy neki és az Európai Néppártnak elege van Orbán Viktorból, illetve abból, hogy a magyar miniszterelnök blokkolja a közös megállapodásokat. 

Megérkezett az ukrán elnök is a csúcstalálkozóra, rögtön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke fogadta. 

Nem optimista Orbán Viktor miniszterelnök miatt Ulf Kristersson svéd kormányfő. A svéd P1 rádiónak nyilatkozva azt mondta: nagyjából egyetértés van az uniós vezetők között, kivéve Magyarországot. 

A magyar miniszterelnök a közösségi oldalán jelentkezett a párizsi megálló után, immár úton van ő is Brüsszelbe. 

Petr Fiala cseh miniszterelnök is elutazott Brüsszelbe a csúcstalálkozóra. Még Prágában, újságíróknak elmondta: már messze nincs akkor egyetértés Ukrajna támogatásával kapcsolatban, mint a korábbi csúcstalálkozókon, Szlovákia és Magyarország miatt érdemes nem tényként kezelni ezeket a megállapodásokat. 

Donald Tusk lengyel kormányfő a csúcsra érkezve úgy fogalmazott: nincs kétsége afelől, hogy Európa képes lesz fejleszteni védelmi képességeit. Mint mondta: szerinte a fegyverkezési versenyt Oroszország kezdte, de Európának kell megnyernie. „Oroszország elveszti ezt a versenyt, csakúgy, mint a Szovjetunió elvesztette 40 évvel ezelőtt” – fogalmazott. 

Antonio Costával, az Európai Tanács elnökével parolázott Orbán Viktor az EU-csúcsra érkezve. A magyar kormányfő később a holland és ciprusi kollégájával is fotózkodott. 

Luc Frieden luxemburgi kormányfő szerint az Európai Tanácsnak nem Magyarország és Szlovákia esetleges vétójával kellene foglalkozni, hanem szimplán elfogadni Ukrajna támogatását, döntő többséggel. 

„Történelmi időket élünk és minden korábbinál jobban egységesnek kellene lennünk. Ha valaki nem osztja ezt, akkor a többieknek tovább kell lépni” – mondta a Politico tudósítása szerint Frieden. 

14 óra előtt néhány perccel zárt ajtók mögött megkezdődött az uniós vezetők találkozója. 

A magyar miniszterelnök a tárgyalás megkezdése előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is kezet fogott. Az uniós csúcson Ukrajna támogatása és az európai védelmi terv van terítéken. 

Meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy saját feltételei szerint tudja lezárni a háborút, és ehhez szükség van Európa támogatására – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli tanácskozására érkezve csütörtökön, Brüsszelben. Mint mondta, elsőként arról tárgyalnak, mit lehet tenni az európai védelem megerősítéséért. „Minden finanszírozási lehetőség napirenden van, beleértve a támogatásokat, a kohéziós alapok átcsoportosítását és a fiskális szabályok módosítását. Ez egy régóta várt lépés, és rendkívül fontos, mert többet kell befektetnünk a védelembe” – hangsúlyozta.

Ami az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek pótlásáról szóló tárgyalásokat illeti, Kallas elmondta, bízik abban, hogy politikai megállapodásra lehet jutni. „Az új kezdeményezésünket a Hajlandók Koalíciójának tekintjük, hogy egy ország ne blokkolhasson mindenki mást. Ami Magyarországot illeti, nem kívánok helyette beszélni. Továbbra is arra törekszünk, hogy mind a 27 tagállam egységes álláspontot képviseljen, de ha ez nem lehetséges, Magyarország maga dönt arról, milyen álláspontot képvisel” – hangoztatta.

Ami a transzatlanti kapcsolatokat illeti, Kallas szerint azok sokrétűek, és építeni kell rájuk. „Az Egyesült Államok elvárja, hogy Európa erősebbé váljon, mert ha Európa erős, akkor megbízhatóbb partnerként tekint ránk” – hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az ukrajnai háború Európában zajlik, így Európa minden békemegállapodás részese kell, hogy legyen.

Az Euractiv újságírói szúrták ki, hogy egy kis orosz zászló lóg az Európai Tanács épületében, az étkezdénél, nem messze az uniós csúcsvezetők találkozójának helyet adó tanácsteremtől. A lap szerint nem politikai állásfoglalásról van szó, hanem a világ összes országának zászlóját kihelyezték, ott van például Iráné és Kínáé is. 

Korábban Párizsból üzent még a délelőtt folyamán, de nemrég közösségi oldalán már Brüsszelből is posztolt képeket Orbán Viktor a közösségi oldalán. 

A mindig jól értesült Politico arról írt egy uniós tisztviselőre hivatkozva, hogy másfél órán keresztül tartott a nyílt megbeszélés Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Elmondása szerint az elnök tájékoztatta a vezetőket az ukrán helyzetről, az ő folyamatos diplomáciai erőfeszítéseiről és a jövőre vonatkozó elvárásairól, tekintettel az igazságos, átfogó és tartós békére.

– tette hozzá a tisztviselő. Most pedig jön a védelmi kiadások kérdése, immár az ukrán elnök nélkül.

A miniszterelnök a találkozó szünetében úgy fogalmazott: meghallgatták Brüsszelben Ukrajna elnökét, és utána többen is kérdéseket tettek föl, amelyekkel próbálták megérteni, hogy mi is a helyzet a frontvonalon, és mi a helyzet az ukrán elnök fejében, mit gondol a jövőről?

– közölte Orbán Viktor, majd azzal folytatta: az amerikaiak világossá tették, hogy ők a támogatás mértékét jelentősen lecsökkentik, sőt bizonyos területeken megállították, és most azzal a kérdéssel küszködnek az európaiak, hogy akkor folytassa-e Ukrajna immáron kizárólagos európai támogatással a háborút. Orbán Viktor hozzátette: „az európai vezetők többsége abba az irányba érvel, hogy ezt a háborút folytatni kell”.

Egy magas rangú EU-diplomata azt mondta az Euractivnak, hogy jelenleg „nincs terítéken” az úgynevezett védelmi kötvények – vagyis a fegyverkezésre felveendő közös uniós kölcsönök – ügye, de von der Leyenék már dolgoznak a megfelelő szövegen, így március 20-án döntésre kerülhet sor ebben a témában is. Emlékezetes: a franciák nagyon szeretnék, de sok ország ellenáll az ötletnek – nehéz lesz így egyezségre jutni. 

Ugyanígy áll a helyzet a befagyasztott orosz vagyon kérdésében, ami szintén nem lesz ma téma.

A jobboldali lengyel elnök, Andrzej Duda közölte, nem lesz szükség békefenntartókra, ha az ukránok aláírják az ásványkincsekről szóló dealt a Trump-adminisztrációval.

Duda a NATO-főtitkár Mark Ruttéval találkozott a szervezet főhadiszállásán; ennek kapcsán mondta, hogy amennyiben az ukránok szignózzák az üzletet, onnantól kezdve az amerikaiak stratégiai helyként tekintenek majd Ukrajnára. Ezzel Duda lényegében JD Vance álláspontját ismételte meg.

„Meg vagyok győződve arról, hogy az amerikaiak őrködnének a saját érdekeik felett, és a politikán keresztül is megtehetnék ezt” – mondta Duda, így pedig az EU-s vagy NATO-s békefenntartó misszió nem lenne feltétlenül szükséges. A két nagyhatalom megegyezhetne ehelyett például egy ENSZ-békefenntartásról is.

Ha Magyarország beváltja a vétó-fenyegetését az Ukrajnát támogató közös nyilatkozat kapcsán, akkor az egyik lehetőség az, hogy helyette 25 vagy 26 uniós ország által támogatott szöveget adnak ki – mondják diplomaták a lap szerint.

Ugyanakkor egy kicsit örülnének is ennek, ugyanis a magyarok nélkül lehetne erősebben fogalmazni például Ukrajna jövendőbeli EU-csatlakozásáról.

A lap megjegyzi, a litvánok nagyon erősen kardoskodtak amellett, hogy Ukrajna „akár legkésőbb 2030-ig” csatlakozhasson egy felgyorsított folyamat keretein belül.

Az Euractiv további tippeket ad: az EU vezetői vagy a fentieknek megfelelően járnak el, vagy lábjegyzetbe teszik Magyarország tiltakozását a szövegben (de ebbe hazánknak ismét bele kellene egyeznie).

Időközben az Euronews rövid elemzést adott arról, hogy a korábban szóbakerült, befagyasztott orosz vagyon az EU védelmi kiadásainak és Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásra való felhasználása milyen akadályokba ütközhet. 

A kilátások egyébként sem túl fényesek a lap szerint, hiszen a 210 milliárd euró lefoglalása mellett kardoskodó Donald Tusk és litvánok mellett – akik ezt az összeget egy az egyben Ukrajna felé továbbítanák – számos jogi akadálya is lenne az aktusnak; emellett a nemzetközi jogot is sértheti az aktus.

Ugyanakkor egyre többen állnak ki amellett az álláspont mellett, hogy jelenleg már „nincsenek tabuk”.

A brit lap tudósítója úgy értesült, hogy a Magyarország mellett szintén vétót kilátásba helyező Szlovákia várhatóan mégis támogatni fogja az EU-csúcs Ukrajna mellett kiálló szövegét.

Magyarországgal ellentétben ugyanis Robert Ficót azzal győzhették meg, hogy a szövegben megemlítették Ukrajnával fennálló gáztranzitvitáját, lényegében felszólítva az ukránokat, hogy indítsák újra a gáztranzitot északi szomszédunk felé, ezzel rendezve egy eldurvuló vitás kérdést.

Németország áll most a középpontban: a saját adósságfékje kapcsán is kormányt buktató állam éppen arra kérte az Európai Bizottságot, hogy hosszú távon lazítsa fel annyira az EU fiskális szabályait, hogy még többet lehessen költeni védelemre, ugyanakkor biztosítsa, hogy ez az adósság finanszírozható maradjon, még ahogy korábban megegyeztek; erről írt most a Politico.

Mint értesültek, a nézeteltérések olyan mértékűek, hogy a vita késő estig is elhúzódhat.

Mindeközben Franciaország, Olaszország és Spanyolország igyekszik rávenni a Bizottságot, hogy lényegében vissza nem térítendő pénzeket ajánljon fel a védelem finanszírozására; emennek viszont a fiskálisan szigorúbb németek nem örülnének.

„Új, jelentős lépések kellenek Európa védelmében” – erről diskurált a francia elnök az ukránnal, amikor félrevonultak egy kétoldalú megbeszélésre.

Zelenszkij X-oldalán számolt be a találkozóról, ahol azt írta, megköszönte Macronnal az „Ukrajna melletti egyértelmű és elvi kiállását” is; illetve hogy március 11-én ismét egyeztetnek majd azon országok katinai vezetőivel, amelyek hajlandóak teljes vállszélességgel Ukrajna mellé állni, a lényeg a „valódi és tartós béke”.

Az ukrán elnök az új osztrák kancellárral, Christian Stockerrel is találkozott, akivel hasonló diskurzust folytattak.

Kiszivárgott részletekkel csemegéztet az Euractiv arról, mi történt a teremben, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalt az EU-vezetőkkel.

Mivel „mindenkinek meg kell győződnie arról, hogy az oroszok, mint a háború egyetlen indítói, elfogadják, hogy azt be kell fejezni”.

Az elnök üdvözölte az európai újrafelfegyverkezés tervét is, és már arról beszélt, hogy ennek jelentős részét Ukrajnára kellene fordítani.

A lapnak nyilatkozó EU-diplomaták szerint az ülés viszonylag harmonikus volt, amit annak tudnak be, hogy Macron és Orbán egy nappal korábban egyeztetett.

Az Európai Tanács szóvivője bejelentette: a vezetők befejezték a védelemről szóló megbeszéléseket, és most a napirend utolsó pontjára, Ukrajnára térnek – írta meg az Euractiv.

Hamarosan várható a közösen szignózott szöveg. 

Megvan az Ukrajnáról szóló szöveg is 26 tagállam támogatásával, Magyarország nincs köztük – ezek szerint tényleg sikerült leszerelniük Robert Ficót, legalábbis az Euractiv szerint.

A Politico szerint hazánk vétózott, nem írta alá a közös uniós nyilatkozatot arról, hogy az EU közös katonai segítséget küld Ukrajnának.

Zárt ajtók mögött az olasz kormányfőasszony világossá tette a Politico szerint, hogy nem lelkesedik az ötletért.

Giorgia Meloninak már a neve sem tetszett az EB tervének (ReArm Europe), de még kevésbé, hogy újabb hitelfelvételt jelentene, miközben hazájának az államadóssága már így is 3000 milliárd euróra rúg (ez a magyar húszszorosa); szerinte inkább a magánbefektetéseket kellene ösztönözni.

Az egyhangúan elfogadott védelmi nyilatkozatban fontos kitételek vannak a Politico és az Euractiv szerint:

• az európai országoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat
• továbbá „felgyorsítják a szükséges eszközök és finanszírozás mozgósítását az Európai Unió biztonságának és a polgárok védelmének megerősítése érdekében”.

Az elfogadott szöveg részeként az EU elhatározza, hogy új forrásokat szabadít fel „az adósság fenntarthatóságának biztosítása mellett, hogy elősegítse a jelentős védelmi kiadásokat nemzeti szinten minden tagállamban”. Magyarán: nem adósítják el magukat gatyáig, ahogy néhány tagállam szerette volna elérni.

Emellett a dokumentum felszólítja továbbá az Európai Bizottságot, hogy „a védelem uniós szintű további finanszírozási forrásaira tegyen javaslatot, többek között az összes tagállamnak felajánlott további lehetőségek és ösztönzők révén”.

Illetve egy másik kulcsfontosságú változás a végleges tervezetben a semleges országok – Ausztria, Írország, Málta – felé tett gesztus, hogy tiszteletben tartják a semlegességüket.

És mint a Mandiner Reakcióban is elhangzott, a magyarok felé tett gesztusként is lehet értékelni azt, hogy mindebből leválasztották az Ukrajna katonai megsegítéséről szóló szöveget, amit így Magyarország blokkolt, így az 26 tagállam aláírásával lett elfogadva, külön mellékletként.

Hamarabb távozott az EU-csúcsról Giorgia Meloni olasz kormányfő a vártnál. Kilépve a tanácsteremből elmondta: személy szerint nem ért egyet azzal, hogy katonákat küldjenek Ukrajnába. Ugyanakkor érdekes módon azzal az ötlettel állt elő, hogy terjesszék ki a NATO 5. cikkelyét Ukrajnára is, anélkül, hogy a háborúban álló ország tagja lenne az atlanti szövetségnek. Ez azt jelentené, hogy amennyiben támadás éri Ukrajnát, az az egész NATO elleni támadásként értelmezhető. 

A vacsora során sütőtökös gnocchit szolgálnak fel ricottával, utána tőkehalat, illetve póréhagymás garnélarákot, végezetül pedig jöhetett a menü szerint a portugál sütemény, a pastel del nata, fahéjfagylalttal. Étkezés közben ismét Ukrajna volt a téma. 

Már szivárogtak ki részletek, de itt van a teljes szöveg Európa védelmi képességeinek javításáról, amit 27 tagállam egyetértésben írt alá.

Nem gyengíti Magyarország vétója az Európai Unió egységét, így vélekedett a tanácskozás után Thomas Byrne, Írország európai uniós ügyekért és védelemért felelős államtitkára. Úgy látja, ha 27 országot ültetnek egy asztalhoz, mindenkinek megvan a saját véleménye. 

Nem lepődtek meg az uniós állam és kormányfők a magyar miniszterelnök vétóján. Gitanas Nauséda litván elnök szerint önbecsapás lett volna Orbán Viktort győzködni szavakkal, vagy ígéretekkel, miközben ő teljesen más állásponton van Ukrajnával kapcsolatban. 

Éjjel 23 órakor még a desszertnél tartottak a csúcs résztvevői, közben pedig ismét Ukrajnáról folyt a diskurzus. Amint vége van az ülésnek, várhatóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Eruópai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart. 

Véget ért a csütörtök délelőtt 11:30-kor elkezdődött rendkívüli uniós csúcstalálkozó, ahol két fontos témáról szavaztak: az európai védelmi képességek növeléséről és Ukrajna katonai támogatásáról. Most pedig mikrofon elé állnak Európa vezetői.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló rendkívüli uniós csúcstalálkozó után. Részletek a cikkben:

A miniszterelnök leszögezte, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne döntés Ukrajna EU-tagságáról. Bővebben itt:

Ismert, Giorgia Meloni az EU-csúcson leszögezte: ki kéne terjeszteni a NATO 5. cikkelyét Ukrajnára, bár azért nem venné be Zelenszkijéket a NATO-ba. Ezt az ötletet véleményezte Eva Vlaardingerbroek, jobboldali szakértő, aki szerint Meloni tette „nagyon meggondolatlan és következetlen: tegnap még azt mondta, hogy nem küld olasz katonákat harcolni Ukrajnáért; most viszont mégis ezt állítja. Teljes mértékben Trump mellett kellett volna kiállnia – nem pedig Von Der Leyen mellett.